2010. január 19., kedd

Fahéjas darázsfészektorta aszalt szilvás krémmel

A hétvége kicsit nosztalgikusra kerekedett, mert már évek óta nem találkoztam a nagymamámmal - ennek ellenére (valamiért) minden második ételnél Ő jut az eszembe. De visszatérve a víkendre és hozzá: meglátogattam. Elképesztő, hogy ennyi év után is mennyi energiája van. Csak főzött és sütött és forgott, aminek az lett a végeredménye, hogy bármennyire is tiltakoztam: degeszre etetett. Ő mama, sosem változik - ahogy a darázsfészek és a közte lévő asszociáció sem.



Hozzávalók 


A tésztához (ez két "tortányi" mennyiség)
  • 3 dkg élesztő
  • 1 dl tej
  • 1 ek. cukor
  • 60 dkg liszt
  • csipet só
  • 2 tojássárgája
  • 2 ek. vaj
  • 2 dl tej
    A töltelékhez
    • 10 dkg porcukor
    • 10 dkg vaj
    • 2 tk. őrölt fahéj
    • 10 dkg dió (ebből 15-20 dkg darált legyen)
    A lekenéshez
    • 3-4 ek. vaj
    A mázhoz
    • pár ek. tej
    • kicsi porcukor
    Az aszalt szilvás krémhez
    • 150 g aszalt szilva
    • 1,5 dl száraz fehérbor
    • 4 ek. porcukor


    A langyos, cukros tejben felfutattam az élesztőt, majd a liszthez adtam a sóval, a vajjal és a tojások sárgájával együtt. Apránként beleöntöttem még két deci tejet, hogy laza tésztát kaphassak. Jól összedolgoztam az egészet, majd egy-másfél órán keresztül konyharuhával letakarva pihentettem. Ezalatt összeállítottam a tölteléket: a vajat felmelegítettem, beleszitáltam a porcukrot és a fahéjat, majd félretettem hűlni. A diót egy nagy konyhakéssel durvára vágtam, majd összekevertem a darált részével. A tésztát - miután a kétszeresére megnőtt - kinyújtottam félujjnyi vastagra, rákentem a fahéjas tölteléket és rászórtam a diót is. Szorosan feltekertem és nagyjából ujjnyi (másfél ujjnyi) széles szeleteket vágtam belőle. Ezeket egy 26 cm-es tortaformába fektettem, lekentem a tetejüket egy kis vajjal és fél órát pihentettem. Végül 180 fokos sütőben 45-50 perc alatt pirosra sütöttem. (Nagyjából félidőben 2-3 ek. cukros tejjel lelocsoltam, hogy ne legyen túl száraz) (Magyar Konyha XXXIII.évfoly.10.szám)

    A krémhez az aszalt szilvát apróra vágtam, és a borral együtt egy kis lábasban hevíteni kezdtem. Amikor kezdett sűrűsödni, akkor beletettem a porcukrot is, megvártam míg elolvad benne és levettem a tűzről. Egy botmixerrel pürésítettem és lehűtöttem. Ezt vagy szereti valaki, vagy nem. Tökéletesen helyettesíthető vaníliasodóval is.

    9 megjegyzés:

    Csibe írta...

    Nagyon szép lett,....és a nagyik már csak ilyenek :)

    Reni írta...

    nagyon-nagyon szép, bármikor benyomnám :)

    szepyke írta...

    :) Gyönyörű lett! És milyen jó lehet hozzá a szilva!

    Niki írta...

    guszta lett, jól jött volna reggelire a kakaóm mellé! :)
    a nagymamád nem bánkódik hogy ilyen ritkán látogatod meg?

    Puszedli írta...

    Csibe, Reni köszönöm szépen! :)

    Szepyke, nekem ízlett a szilva, Gegének viszont nem. :) Ízlés kérdése.

    Niki, köszi neked is! :) Hát, bizonyára bánatos miatta, de ez amolyan családi ügy, amiről inkább nem szeretnék beszélni.

    Niki írta...

    Ne haragudj, nem akartam tapintatlan lenni! :( Azt hittem messze laktok. Na most ég a fejem...

    Puszedli írta...

    Nem haragszom, semmi gond! :)

    olzka írta...

    Ahogy olvasom, épp most voltál Piros :)
    Szépen újráztad ezt a nagyanyáink által sokat sütött finomságot!

    Puszedli írta...

    Igen, csak a szép táska hiányzott.. :)